Utolsó tánc

Utolsó tánc

A lágy melódia átölel újra,
elrepít messze a fájdalmas múltba,
ugyanaz a dal szól, ugyanaz a tánc,
a felejthetetlen édes-bús románc.

Azon az éjen csak néztél csendesen,
keringő dallama csupa érzelem,
tétova léptekkel, indultál felém,
lelkemben újra feléledt a remény.

Éreztem tested átveszi a ritmust,
karodba bújtam, a lábunk elindult,
hófehér ruhámban hercegnőd voltam,
csak a perc számított,- hozzád tartoztam.

Sejtettem ez lesz az utolsó táncunk,
véget ér minden, szétfoszlik az álmunk,
most még érints!- ez a pillanat miénk,
higgyünk benne, mielőtt még felednénk.

Ég sziluettjén tűzfények csillanók,
a balzsamos szellő lágyan ringató,
lüktető szívem dobbanó ritmusán,
szerelem dalolja örök himnuszát.

Kristófné Vidók Margit
(Metta)
2019.
Szerzői és minden jog fenntartva!
Kép:Net